Előszó
Ebben a blogbejegyzésben teljesen magyar nyelven elmondom nektek, mi az a Mastodon és miért a legjobb alternatíva a jelenlegi óriás közösségi médiás platformoknak.
Még mielőtt nagyon írkálnék bármit is erről a csodás találmányról, nézzük meg rövíden, mégis miért jött létre ez a blogbejegyzés ismeretterjesztés gyanánt! Ha nem vagy erre kiváncsi, akkor ezt az előszót átugorhatod.
Ismerős nektek a Facebook, a Twitter, az Instagram? Megemlíthetnék egy csomó közösségi oldalakat, amik a fősodratban vannak. Ezeknek több felhasználói számmal rendelkeznek, számos személyek, például közszereplők, nem csak a celebek, de még politikusok is közzéteszik gondolataikat és a világ történéseivel kapcsolatos eseményeket illetve egyéb információkat.
Ugyanezt megteszik egy egyszerű hétköznapi civill személyek is, legfőbbképen azzal, hogy hol volt akár az általuk készült múltkori képe(ke)t megosztva, esetleg egy számára jó cikket megoszt az ismerősei szmára, mutatva azt hogy érdemes erről-arról tudni és éppen ez érdekel engemet is (hátha tégedet is édekel) és a többi.
Ezek az előbb említett platformok egy központilag üzemeltetettek (meg a többi fősodratú közösségi hálózatok is), amik bizonyos keretek között használhatjuk őket olyan értelemben, hogy ezt nyugodtan írhatod, de azt a dolgot (ami lehet igaz vagy nem is) viszont nem.
Továbbá a számukra nem kívánt tartalmakat kiszűrik, mert ez sértő (ami nem célja egyáltalán a megvezetés sem mások lejáratása). De ami a lényeges, hogy fals információk tovább terjednek a valódiakhoz képest.
Ezeknek a centralizált (központosított) közösségi hálózat szolgáltatásoknak továbbá van székhelyük és vezetőségük (azon belül vezérigazgatójuk), akiknek van óriási felhasználó bázisuk (például a Facebook-nak 2.85 milliárd aktív felhasználója van világszerte [2020-as adat]), egyben még erőteljes befolyásuk van a piacon.
Legfőbbképpen arról is ismertek az közösségi oldalas óriások, főleg a Facebook, hogy erős addiktív hatásuk van a használatukkal kapcsolatban, mert az algoritmus határozza meg hogy az üzenőfalakon mik jelenjen meg (bejegyzések és hirdetések) (a személyiségjük, érdeklődési körök, politikai hovatartozás, kor, nem, lakhely és gyakori helyek illetve más és más attribútomok [tulajdonságok] alapján, amik rejtve lehetnek hogy mik a továbbiak [lehetséges akár a profilunkon taláható üzenetek alapján is] és hogy miket tetsziketűk be milyen oldalakt követűnk) és hogy milyen gyakorisággal legyen ez.
Ezeket adatgyűjtéssel érik el, ha akarnak még mélyebbre kémkedni a felhasználó után és ha nagyon “muszáj” még a különböző adatvédelmi szabályokat is kijátszva kisajátithatják az adatokat. Az EU-ban vilgáon a legszigorúbb adatvédelmi szabály van érvényben a szeméyek adatvédeme érdekében (GDPR).
Továbba a “neked tetsző” de mások számára (amit követ és tetszik az illetőnek) dolgok (pl. ideológiák) káros tud lenni, mert ráerősít pusztán abban, hogy azt a szokást tartsa meg és ne tanuljon meg másoktól, mást ne hallgasson, mert ez “nem jó”. Hihetetlenűl nagy személyiség torzító hatásáról is híres, sőt kognitív disszonanciát okoz bizonyos kérdésekben, témákban.
A Facebook az elmúlt idők során számos kritkát kapott, például ott a gyakori hírek között a jelszavak kiszívárogtatása és az adatvédelem hanyagsága, az adatok kiárúsítása, a feltöltött képeken található objektúmok megcímkézése (pl. ez ember és ez fiatal lány) és húpsz azok is kiszívárogtak, a híres neves Cambrige Analtitica számára kűldött felhasználók adaival való választásokra adat elemzés (ami egy visszaélés a felhasználói adatokkal), az összeesküvés elméletek terjedésének elősegítése felhasználók fentartása és több hirdetés megjelenés utáni bevételszerzés céljából. Egyszóval nem az embereket nézi, mert egy profitorientált entitásról van szó.
A Facebook, pontosabban már Meta Platforms egy egyesült államokbeli magáncég (ahol továbbá ott van az Instagram, a WhatsApp, az Oculus stb felvásárolt szolgáltatók). Ott az európai cégek ellentétében kis túlzással azt csinálnak, amit akarnak a felhasználókkal és azok adataival egyaránt.
A Twitter is megér egy misét, a legutóbbi elnők választáson (vagy annak a kampányban) Donald Trump fiókját határozatlan időre felfügesztették.
Számos cikkeket találhatunk a közösségi oldalaknak a káros hatásairól (például a heroinhoz vagy alkoholhoz hasonló beteges szintű függőség okozásáról), a cenzúrázásokról, a közösségi médiás platformok szabad vélemény nyilvánítás mivoltáról, et cetera.
Igen, jogos a bizonyos indokolatlan akár mérhetettlen gyűlöletkeltés viszaszorítása (például a fogyatékosokra irányuló és súlyos beteg emberek irányába, bizonyos sérülékeny kisebbség [például etnikumi és rassz, a szexuális és nemi kisebbségek]), de vannak azon belül olyan hangok is, amik igazak is, de az algoritmis nem tudja eldönteni hogy mi igaz és mi nem, mi igazságos és mi nem (például valóban támadás történt egy roma származású által és a Facebook eltávolítja az ezzel kapcsolatos megosztást vagy bejegyzást, mert sértő), viszont a laposföldes konteó vígan és boldogan akadálytalanul továbbterjed, mint a vírus, ahogy a koronavírus nem létezésének konteója is meg például az is hogy 5G-vel akarják irányítani az emberíséget távvezérléssel (ami fizikailag és technikailag szinte lehetetlenség mert például az 5G a kelleténél sok energiaforrást igényel az elöző mobiltechnológiához képest).
Felborította a tájékozódás szokását, köszönhetően a csodás közösségi média óriás mérhetettlen kapzsiságának, egyoldalú tájékozódás felé megerősítve a részben öntörvényű (autonom) algoritmus által a felhasználókat, mert a Facebook az internet az “atyaúristen”, szerencsére csak részben de sajnos ki lett sajátítva egy magán monopolíum kezébe az Internet használati szokásával együtt hatalmas százalékban. Sőt még ez az elsőszámú hírforrásá vált, teljesen kiegyensúlyozatlan lett az egész tájékozódás. Sőt még sokan a Facebook-ot az internethez mossák össze, nem véletlen, hogy 2021-ben leállt a Facebook (már Meta Platforms) összes szolgáltatása, emiatt elkezdték azzal kötni, hogy nincs internet újraindítjuk a routert, meg hogy valakinek ez volt az “itt a világvége mindmeghalunk” pánik, mert veszedelmesen össze lett kötve az ember életével az egész. Nem lát ki a buborékból. Volt erről szó a Spirit FM-en:
Ha politikailag balos és liberális érzelmű vagy, nem fog tetszeni nem hogy a szélső jobboldali ideológiák, de még az egyszerü mérsékelt se, vagy FORDÍTVA, de lehet gondolni több féle variációkat is, ami bármi lehet. Ezzel többrészre szakítva országokat, terűleteket. Értelmes beszélgetéseket, vitákat és gondolkodásokat (ami mostanság túl luxus gondolkodást) lebonyolítani, egyes esetekben szinte lehetettlen.
Anno a közösségi médiás oldalaknak az elsődleges funkciókat látták el a felhasználók életében, hogy kapcsolatot tartsunk egymás között, nem lekaparni egymás szemét, vagy nemis tudom… nem használok Facebook-ot (de de olyan ritkán, hogy te se hiszed el, én csak a saját portékáimat, mondjuk ezt megosztom oszt kész, havi max 10 perc durván, HAVI ÉRTEM?)
Egy a fontos: az Internet újra a népé legyen és nem a magán tőkésekké ‘s nem az államoké, ha nem volt az, legyen az. (Decentralizáció mindenek felett, ahogy a Bitcoin is az, a BitTorrent is, sorolhatnám)
Ezért kerül terítékbe a Mastodon nevű közösségi hálózat (social network), ami visszahozza a etikusabb szintre a közösségi oldalak használatát.
Mi az a Mastodon?
A Mastodon egy 2016-ban létrehozott közösségi hálózatos projekt, amelyet egy német származású Eugen Rochko fejlesztő keltette életre. A nevet egy 11 ezer éve kihalt elefánt fajtáról kapta a nevét, ami a Mammut félékhez tartozik és egy olyan fajtájú emlős állat a közösségi hálózat kabalája és emblémája.
Ez a Mastodon egy szabad és nyílt forráskódú szoftver, amelyet Linux alapú rendszereknél lehet futtatni, egyfajta ún. self hosted (saját magad tárolt/működtetett) csomópontként (node-ként) a Mastodon hálózaton, de nem csak ott, hanem az ActivityPub fediverse protokolnak köszönhetően akár más ActivityPub kompaktibilis platformokkal ugyszint közösségi hálózatal is lehetőség van kapcsolódni, például a fősodratú videómegosztó platformok alternatívájaként szolgáló PeerTube, vagy a Facebook-hoz hajazó Friendica.
A Mastodon egy decentralizált (nem közőpontosított) közösségi hálózat, ami azt jelenti, hogy egy bármilyen központi entitás (többnyire magánvállalatok, de lehetnek alapítványok és magánszemélyek is) nem irányítja az egész hálózatot, hanem számos csomópontokból (node-okból) áll, amík összekötetésük biztosított lesz a többi csomópont felé, de a Mastodon esetében példányoknak (instances) szokás megnevezni, amely egy egyszerű felhasználó számára azt jelenti hogy nem egy Mastodon-os weboldal létezik, hanem akár több száz is, mindegyik kűlönböző szabályok és feltételek szerint lehet regisztrálni és azokon közzéteni tartalmakat, viszont más szabályok példányonként eltérőek (vagyis “annyi ház, annyi szokás” elv is van), mégis például az egyik példányban regisztrált felhasználónak a másik felhasználó profilját is bekövetheti anélkül hogy ahol a másik felhasználó beregisztrált arra a példányra, az egyiknek is kelljen, lehetővé téve az átjárhatóságot. Ezért hívják Federated social network-nek (szövetkezett közösségi hálózatnak) is (hasonló Németország államformájához és mivoltához, tartományonként van autonómia kűlön szabályokkal akár, de mindegyik egyetlen államhoz tartozik).
Ha eltűnne a példány, vagy nem tudsz tovább ott maradni a példányban, mert ilyen-olyan a szabály, vagy “elnyom a cenzúra” (nincs cenzúra magában a Mastodon-on), beregisztrálhatsz egy másikban, vagy Te is létre is hozhatod a sajátodat (persze szükséges ott számitógépes ismeret példány felállításához, sőt még moderálni is kell a közösséget akár egyedül akár külön csapattal, és a többi). Hamarosan próbálozni fogok saját magam létrehozni Mastodon példányokat, dolgozni fogok rajta egy videó kedvéért (ami jó hosszúra tervezem), ezért mindenképpen ezt tedd meg:
Ahogy a Twitter és hasonló közösségi oldalak, a Mastodon is a Microblogging elvet követi, amely azt jelenti, hogy a felület és a közösségi bejegszés funkció nem túl terjedelmes, hanem rövíd szövegek közzétételére akár képekkel és/vagy videókkal ellátva. A webes kezelőfelűlete leginkább a Twitter-re hajaz.
Továbbá előbbieken felül a legnagyobb ütőkártyának számít a nagy közösségi oldalakhoz képest, hogy nincsenek hirdetések (egy példányban se), nincs központosított cenzúrázás, ténylegesen a közösség uralja azt a “világhálót”, nem pedig a Cukroshegy Márk és hasonló kiskirály irányítják a közösséget, mint birkákat a pásztorok. Sőt, még azt az adatot osztod meg, amit tényleg megosztod, ínts búcsút a susmus titokban kémkedésnek, a titokzatos adatgyűjtésnek. Nincs nyomkövetés, nincs marketing sütik amik profilt alkotnának rólad személyre szabott hirdetésekre, továbbá földrajzi helymeghatározás sincsen. Harmadikfél számára adatok nem lesz kiadva.
Nincs rejtett algoritmus, sem az algoritmus által sorolt posztok rendezése, hanem az van, ami hamarabb egy bejegyzés kikerült, az előbb lesz az üzenőfalon, továbbá nem lesz elrejtve akár az általad bekövetett profilok által közétett posztok se, se “árnyéktiltás” (“shadow ban”).
Nem kell valódi név, születési dátum, nemed, telefonszámod, kontaktjaid listája.
Sőt még azoktól fognak jönni azok a posztok (bejegyzések), akiket bekövettél, beleértve az általuk végzett újra osztásokat is.
Hogyan használjam?
Ha felhasználó vagy, akkor csak annyi a dolgod hogy keresel egy olyan weboldalt, ami egy Mastodon példány, lehetőség van keresni bármelyik keresőmotorral. A legnagyobb pélány közzé tartozik maga a mastodon.online és a mastodon.social (a Mastodon fejlesztő által üzemeltetett példányok, de a kettő különbozőek, viszont általános céllal lehet használni bármilyen nyelven írhatsz), de ha továbbiakat szerenél keresni, a joinmastodon.org listáján keresztül is kikeresheted magadnak, ahol kategóriák, nyelv szerint és külön-külön szabályok, üzemelési helyek szerint. Vagy ám legyen az ott nem listázott, azon kivüli helyek is (pl. barátod vagy az iskola által létrehozott példánya).
Nincsen külön mobilalkalmazása a Mastodon fejlesztők által, viszont Android-osok számra van Tusky alkalmazás, de kiválóan használható webes felületet mobilokon is.
Ha megnyítottad az általad kiválasztatott példányt, akkor találkozhatsz egy bejelentkezési felülettel (ahol minegyik ugyszint ugyanaz), anélkül hogy bejelentkeznél, felfedezhetsz embereket. De teljeskörű használathoz regisztálni kell, kell felhasználónevet kiírni, email címedet és kétszer a jelszavadat. Ennyi az egész regisztráció, nincs semmi születési név, sem nemedet megadni, se mobilszám, semmi további érzékeny adatokat (nemhogy az anyakönyvi kivonatot se, személyi igazolványt se), a regisztációval elfogadod a példányhoz tartozó szabályokat és használati feltételeket.
Találkozhatsz a bejelentkezésed után teljesen űres üzenőfaladdal, de hogy ha keresel profilokat és amík szimpatikusak számodra beköveted és azok posztjai fognak megjelenni az üzenőfalaidon.
A lényeg most jön: a posztokat 500 karaktert írhatsz be (ami több, mint a Twitternél a maximális 280 karakter).
Egyébként a Mastodon-nál a bejegyzéseket toots-okat (magyarban meg tűlköknek) hívjuk.
A Mastodon rendelkezik magyar nyelvű felülettel, tehát nincs szükség kűlönössen nyelvtudásra se.
Lényegében úgy kell használni a Mastodont, mint a Twitter-t, vagy majdnem a Facebook-ot, viszont a Mastodon a korábbi írásban említettem, a Mastodon többről szól, mint egy teljesen központosított közösségi oldalak.
Egyenlére ennyi, de ha többet akarsz tudni, nézd meg az itt található általam készült osztani érő videómat, vagy egyszerűen fedezd fel az egész Mastodon ökoszisztémát.
Vedd rá barátjaidat hogy regisztráljanak a Mastodon-ra, hogy Neked is, nekünk is jó meg persze nekik is, úgy hogy megosztod ezt a blogbejegyzést bárhová. Beszélgessél az olyen központosított (Facebook, Twitter, Reddit, stb.) közösségi oldalak hátrányiról.
De vigyázzatok, semmilyen közösségi oldal nem helyetesíti a hírek, tudománonyok és egyéb információk utáni kutatásokat, mindig nézzél magadnak hiteles forrásokból egyes megosztások hitelességét.
Használjátok egészséggel, úgyhogy senki és semmi nem fog téged manipuláni (mármint az algoritmus, mert nincs), sem nem lesz adatok kisajátitása egy magáncég kezébe. A te adatod marad. De azért saját felelőséégel rakjál ki dolgokat.
Használod Te is ezt a Mastodon-t? Milyen fogadtatásban volt részed? Kérem, írd le a Te véleményedet a hozzászólásokba.
Amennyiben van általad létrehozott Mastodon-os példány, kérem ezt küldd el nekem a hozzásólásokba (látni fogom akkor is, ha elsőre nem fog megjelenni a hozzászólásokban).