Története –
A Mátyfalvai Görögkatolikus Egyházközség annak ellenére, hogy az egyik legősibb görögkatolikus közösség, csak 2001-től rendelkezik önálló parókiával. A közösség már az 1747-es összeírásban is szerepelt. Akkor is 1792-ben is Karácsfalva
filiája, majd az 1806-os sematizmustól 1947-ig Tiszaújhely fiókegyházközségeként tartották nyilván. A görögkatolikus egyház legalizációja után 1990-től Tiszaújhely, 1997-tő1 2001-ig
Salánk filiája volt.
(azaz Korábban a híveket Karácsfalva, Tiszaújhely és Salánk papja látta el.)
Az egyházközség első temploma fából épült 1710-ben. Pontosan nem tudni, hogy meddig használták ezt az épületet a helyiek.
Templomos közösségként
jegyezték már az 1792-es sematizmustól, viszont az új kötemplom építése csak a 20.században valósu1t meg. A történelmi Magyarországon kiadott utolsó görögkatolikus sematizmusban
(1915) még fatemplomot katalógizálták az egyházközségben. A helyi hagyomány és az 1992-es felújításkor talált felirat szerint a templomot 1932 és 1937
kozott épitette Géczy József
építőmester.
Érdekesség az l837-es és a ’47-es sematizmusban szereplő adat, mely szerint ebben az időszakban a szatmári püspök engedélyével a szertartásokat (ismeretlen okból) a mátyfalvi latin rítusú, Szent István király tiszeletére szentelt kápolnában végezték, mely 1913-ig létezett a közsségban (vö. A Szatmári Egyházmegye sematizmusai).
Az egyházközség parókiája az 1990-cs évektől folyamarosan épült, 200l-ben vették használatba és szentelték fel.
A görögkatolikus templom titulusa
az Istenszü1ő oltalma (másnéven Pokrova, október 1.) mind a fatemplom, mind pedig a jelenlcgi kőternplom esetében.
Az 1747-es semarizmusban Tiszaújhelyen is Mátyfalván – amelyek ekkor Karácsfalva filiái voltak -együtt jelöltek összesen 40 családot. 1792-ben 191, 1847-ben 248, 1915-ben pedig görögkatolikus hivő tartozott a közösséghez. 1947-ben, az egyházmegye, eltörlése előtt 388 fő vallotta magát görögkatolikusnak Mátyfalván. 2014-ben (a könyv, mint forrásunk megjelenési dátuma szerint) 850 hívővel rendelkezik. Felekezeti iskolát és kántortanítót 1856-tól jelölnek a sematizmusok. Abban az évben öt tanulója volt az iskolának. Katekézist azonban már 1806-ban is végeztek.
A prédikáció nyelve 1806-ban a ruszin volt. A későbbi időszakban az anyaegyházközséggel közösen jelöltek az istentiszteleten használt nyelvet, miszerint 19- 20. század fordulóján volt teljesen rnagyar szertartásúvá a közösség.
Külön anyakönyvről nem tettek említést az összeírások, azonban a templom
1991-es megnyitását követően az ott
talált anyakönyv maradványok szerint 1928-tó1 vezettek önálló anyakönyvet. 1990-1997 között Tiszaújhelyen, 1997-től pedig helyben jegyzik az anyakönyvi
adatokat.
Az egyhazközség templomát a görögkatolikus egyház eltörlésekor, 1949-ben a szovjetek bezárták, s csak 1991-ben vehette újra birtokba templomát a mátyfalvi görögkatolikus közösség.
Az egyházközséget a görögkatolikus egyház, legalizácioja után 1991-ben jegyezték be az cgyházi és az állami hatóságok.
Esperesi kerületi hovatartozását tartozása az adott anyaegyházhoz tartozzása határozta mcg. Eszerint 1747-ben Ugocsa vármegyéhez tartozott, 1792-1915 között a Nagyszőlősi Esperesi Kerülethcz , 1947-ben pedig már a Tiszaújlaki Esperesi Kcrüilctbe sorolták be. 1996-től a Nagyszőlős-Beregszászi, 2003-tól pedig a Beregszászi Magyar Esperesi Kerülett része.
Megnevezései a sematizmusokban: Mátyfalva, Matyfalva, Mágy-Falva, Matijovo.
Forrás:
Kárpátalja anno: a mátyfalvi görögkatolikus templom (karpatalja.ma – Marosi Anita)
2020-ban elkezdődött a templom felujítása, a tető felujítás megvolt, a külső felujítás még folyamatban van.
Bejegyzésünk írásakor Pősze Roland a jelenlegi áldozópap. Rádiós interjú vele a YouTube-on
Ez a blogbejegyzés frissülhet.